A Hűség Példaképe: Interjú Kokéval
A hírek és tippek mellett a jövőben alkalomadtán egy-egy interjút is közzé fogunk tenni itt a blogon. Ezúttal Koke állt a Transfermarkt csapatának rendelkezésére, akik arról kérdezték többek között, hogy milyen érzés lehúzni egy teljes karriert egyetlen csapatban, hogy van-e esélye csapatának a Bajnokok Ligájában, illetve, hogy a vörös fúriának, vagyis a spanyol válogatottnak milyen esélyei vannak a katari világbajnokságon?
K.: A klubhűség egyre inkább kihalófélben van a futballban. Mit gondolsz arról, hogy a játékosok két-három évente klubot váltanak? Te továbbra is kitartasz az Atletico mellett?
V.: Nem könnyű egész életeben, az egész karriered során ugyanabban a klubban szerepelni. Mindenkinek megvan a maga élete, saját maga dönt a jövője felől. Vannak, akik szeretnének sok helyen játszani, új városokat megismerni, kipróbálni magukat mindenhol, ahol erre lehetőségük adódik. Ez teljesen természetes. És vannak olyanok is, mint én, akik otthonra leltek az első csapatukban, és imádják azt a klubot, ahol játszanak. Mindig az volt az álmom, hogy itt, az Atletico Madridnál fejezezem be a pályafutásom. Ha a klub is így akarja… Az biztos, hogy rajtam nem fog múlni semmi.
K.: Mi az, ami az Atletico Madridot számodra különlegessé teszi?
V.: Az emberek, a szurkolók, és az, hogy együtt haladunk a célunk felé. Olyan itt játszani, mint egy nagy család részesének lenni. Sokan, akik egykoron ezt megtapasztalták elmondták nekem, hogy sosem éltek át ehhez foghatót.
K.: 2014-ben és 2016-ban is bejutottatok a Bajnokok Ligája döntőjébe. Képes lehet az elkövetkező évben, években magasba emelni a trófeát?
V.: Ez a célunk, ezért harcolunk. Rettenetesen nehéz eljutni a Bajnokok Ligája fináléjába, ez hatalmas munka. De mindig azért dolgozunk, hogy minél tovább jussunk. Voltunk már ott, ahogy te is említetted. Miért sikerülhetne ez a jövőben? Miért ne nyerhetnénk meg az első Bajnokok Ligája-trófeánkat?
K.: Januárban töltöd be a harmincat (Koke azóta be is töltötte, szombaton volt meg a tripla X – a szerk.). Mennyire vagy elégedett az eddigi pályafutásoddal? Van hiányérzet benned?
V.: Mindent feláldoztam a karrierem érdekében, kemény munkával és sok áldozattal jutottam el idáig. Úgy gondolom, hogy eddig a pontig elégedett lehetek. Kisfiú korom óta ennél a klubnál vagyok, és nem könnyű egyhelyben maradni, főleg, ha profi futballista az ember. De a nap végén mégis büszke vagyok arra, amit eddig elértem. Nem csak azokra a címekre, amiket a csapattal megszereztem, hanem arra, hogy azt csinálom, amit szeretek, és ott, ahol szeretek lenni. Összességében teljesen elégedett vagyok a pályafutásommal.
K.: Valószínűleg ott leszel Katarban, a Világbajnokságon. Mik a spanyol válogatott esélyei szerinted?
V.: Remélem, hogy igazad van, és ott lehetek a srácokkal Katarban. Sok esélyes van, de remélem, Spanyolország újra felérhet a csúcsra. Miért is ne? Bízom abban, hogy mindebben én is részt vehetek.
K.: Kik lesznek a spanyolok legnagyobb riválisai?
V.: Sok jó csapat van. Brazília, Argentína, Németország… Bárki nyerhet, mindenki nagyon magas szinten játszik. Nem tudnék csak egyetlen egy csapatot megnevezni…
**Az Általános Felhasználási feltételek érvényesek, csupán a maximális bónusz összeg és a % növekedett. Kizárólagosan új játékosok számára elérhető, mivel ez egy Üdvözlő Ajánlat. Érvényesség január 25. végéig.
*F. Feltételek érvényesek! Kattints a "Fogadj most!" hivatkozásra a részletekért
A leglojálisabb aktív futballisták
Koke tehát fiatalkorától kezdve az Atletico Madrid csapatát erősíti, máshol még profi karrierje során nem is játszott, és ha minden így megy tovább, akkor nem is fog. Az elnyűhetetlen középpályás 525 márkőzést játszott a matracosok mezében, ez idő alatt 46 gólt szerzett, és kiosztott több, mint száz asszisztot.
Kétségtelen, hogy Diego Simeone egyik legfontosabb láncszeme, a szurkolók is imádják, és nem csak a játéka miatt, hanem azért is, mert mindig maradt a csapatnál, akkor is, amikor az Atleticonak nem ment úgy a játék, mint ahogy az elmúlt években.
A szurkolók imádják, ha egy játékos hű ahhoz a csapathoz, amelyikhez aláír, ahol elkezdi pályafutását. A Transfermarkt az interjú apropóján összeszedte azon játékosok listáját, akik több, mint egy évtizede szolgálják csapatukat. Most ők következnek:
- Sergio Busquets: A spanyol válogatott csapatkapitánya a Barcelonában kezdte, és azóta sem váltott, holott vitte volna őt a Bayern Münchentől kezdve a Manchester United csapatán át a fél világ. 14 éve szolgálja a katalánokat.
- Alan Dzagoev: Szintén 14 éve van a CSZKA Moszkva csapatánál Dzagoev. A 31 esztendős játékos a fővárosiak előtt egy szezont húzott le a Krylia Sovetov csapatánál, azóta viszont más mezt nem húzott magára. De, egyet mégis: Az orosz válogatottét.
- Mario Gaspar: A Villarrealt szolgálja, ő is 14 éve csatlakozott a csapatához, és bár már nem jut annyit szóhoz, mint a korábbi években, azért még kitart a csapat mellett. Pedig sok helyen még stabil kezdő is lehetne…
- Guilherme: 14 éve és öt hónapja szolgál Moszkvában a brazíliai születésű, de mára már orosz állampolgárságot is megkapó, az orosz válogatottban is játszó kapus. Jelenleg sérülés hátráltatja, de a mai napig ő számít a csapat elsőszámú kapusának.
- Marcel Schmelzer: A Borussia Dortmund játékosát hosszú-hosszú ideje nem láthattuk a pályán, és könnyen lehet, hogy többet nem is fogjuk, makacs sérülése miatt már 2020. júniusa óta nem láthattuk a sárga-feketék mezében. Ő egyébként 14 éve és 6 hónapja csatlakozott a Dortmundhoz.
- Andriy Piatov: Ismét egy kapus a listán, az ukrán válogatott rekordere előtt már ott a fiatalság, Trubin kapus kitúrta a Shakhtarból a portást, de a 15 éve Donyeckben levő kapusra bármikor lehet számítani.
- Marcelo: Szintén 15 éve van egyetlen csapatban Marcelo, aki a csapatkapitányi karszalag viselésére is jogosult lenne. Már, ha pályán lenne. Azonban a mókamester felett eljárt az idő, már nem a régi, így az év végén biztosan távozik Madridból. Bár, az is lehet, hogy visszavonul, ebben az esetben pedig Florentino Perez továbbra is számítana rá, csak már nem a pályán…
- Giorgio Chiellini: Az olasz válogatott fal, akit csak King Kongnak becéznek. 16 és fél éve szolgálja a Juventust, és olyan, mintha sosem öregedne. A gyorsasága már megkopott, de a hatalmas rutinja, és a még nagyobb szíve viszi őt előre nem csak a Juvéban, de a squadra azzurrában is.
- Francesco Magnanelli: Maradunk az olaszoknál, a Sassuolo játékosát is bele kell tennünk ebbe a listába. Magnanelli nem mai gyerek, már 37 esztendős, és többnyire csak a sérültek, vagy a kispadon ülők között találkozunk a nevével, az ősszel hat bajnokin jutott szóhoz. Azonban klubhűsége miatt (is) jár neki a kalapemelés, Chiellinihez hasonlóan tizenhat és fél éve van egy helyen.
- Oier Sanjurjo: Közelít a 17 év felé az Osasuna ikonikus játékosa, aki jóban-rosszban a pamplónaiak mellett volt. Kivéve egyszer, amikor a Celtának kölcsönadták. De hivatalosan az Osasuna játékosa maradt. Akkor is kitartott, amikor az együttes a legjobb napjait élte, és akkor is, amikor a másodosztályban sínylődtek. Oier is benne van már a korban, ettől függetlenül még bevetik őt néha kezdőként is.
- Mark Noble: Bár már csak többnyire csereként számítanak rá, de bámulatos az a hűség, amit Noble mutat be a West Ham irányába. A csupaszív középpályás anno az Arsenalban indította el karrierjét 1998-ban, és már 2000-ben a West Hambe került. Hivatalos szerződést csak 2004-ben írt alá, így onnantól datáljuk profi karrierjét.
- Igor Akinfeev: Végül, de nem utolsósorban jöjjön az a játékos, akinek arcképe a klubhűség mellett szerepel a szinonima szótában. Akinfeev majdnem húsz éve csatlakozott a CSZKA Moszkva együtteséhez, és ez egy örökké tartó kapcsolat lett a kapus és a klub között. A portás karrierje végéhez közelít, de a moszkvaiaknál még a mai napig kezdőként számítanak rá. Több, mint ötszáz mérkőzést játszott az orosz együttesben.
A klubhűség tehát nem halt ki, ahogy a fenti játékosok példája is mutatja…